A nagy Országos Rendező Iroda biznisz!

A hab a tortára a járulékos költségek voltak, a tagonként beszedett vizsgadíjon felül. Az ORI igyekezett elvenni a kedvét minden kis tehetségnek a vizsgától, ezzel is. Az elektromos hangszereket el kellett vinni érintésvédelmi vizsgálatra egy állami szervizbe (GELKA) és busás summáért kamuból aláíratni, hogy nem ráznak. (Ott akkor láttak először basszusgitárt.) Az egész zenekart fel kellett utaztatni, és előtte napokig próbálni és a kényszermunkahelyen (KMK veszély, hisz nem létezett a szabadúszó zenész fogalma) szabadságot kivenni.  A parkolóban lent csak egy fél havi fizetésért lehetett beállni beszerelni az ORI épület árkádja alá (a rendőrnek kellett odaadni). Meg kellett rendelni az "erősen ajánlott" ORI  hangosító havertól a vizsgára az erősítést és a világítást. Ruhák és egyéb show elemek már csak habok voltak a tortára. Ehhez képest egy Pink Floyd koncert vidéki amatőr show volt. A vizsga az első emeleten volt a 126-os teremben, hogy road is kelljen, ha nem akartál "koncert" előtt felcipekedni egy életveszélyes páternoszteren.