Komolyan félek attól, hogy valami két diplomás zeneakadémista idióta elkezdi "szakmailag" elemezni ezeket a felvételeket. Ennek a zenének, ha nem ismeri valaki a végletekig szerencsétlen politikai környezetét és az antiprotekciós harcot, amiben kicsírázott, fogalma sincs, mit hall.
Azokat az időket semmi sem mutatja meg jobban, mint ez a zene. Nem fénykép, nem festmény, nem dokumentum vagy könyv ez. Egyszer és akkor volt, ott és úgy, megfoghatatlanul, és eloszlott a semmibe. Mégis jobban és erősebben visszaad ez valamit abból a miliőből, amit egyetlen kordokumentum sem. A megfoghatatlan kerül itt megfoghatóvá a mindenkori jelenben. Az Isten akarta ezt, hogy a rég elveszettnek hitt egyszerű magnókazetták egyszer csak életre kelnek.
Senki még csak nem is álmodott ilyesmiről akkoriban. Nem létezett internet, nem voltak digitális lejátszók, és örökölni lehetett a telefonigénylést, ha egy életen át nem kaptál mellékvonalat. Az Üvegpest megérte az MP3-at! Bár tisztában vagyok azzal, hogy a kutya se hallgat ilyet, és nem nagyon lesz majd, aki az egykori rajongókon kívül letölti ezeket a számokat magának, azért minden esetlegessége ellenére ez volt a Magyar zene azon korszaka, amelyről rendkívül keveset tud bár ki is. Már szakmailag is érdekes lenne ezt kutatni. Valójában felszámolt, elpusztított, betiltott földalatti "kultúrzenekar", ( veszélyes elit közönséggel), mely fennmaradt volna, ilyen reprezentatív módon, egyetlen egy sincs. Az egykori elnyomó hatalom gépezetét nem lehetett túlélni. Az Üvegpest 1987.október 22-i rádiófelvételét is letörölte a közcenzor. Ma egy teljesen hamis művészeti és zenei történelmi képpel néz szembe mindenki, az előző rendszer kaján és pökhendi irányítóinak töretlen kormányzása mellett. Aki akkor pandúr volt, az ma is büntetlenül és gusztustalanul üldözi az egykori rebellis művészeket és azok kitörölt emlékét. Csak az eszközök finomodtak.
Ez itt a győztesek "zenetörténete" helyett a silány valóság, és a menedzselhetetlen és piacképtelen igazság lenyomata, mely egy 125 forintos magnókazettán maradt fenn! Túlélve politikai rezsimeket, országok széthullását, hidegháború veteránjainak öngyilkos hallgatását, a mázas "nyugati"piacot, az elcsalt "szabad" választásokat és a saját halálát.
Bárhogy is nézzük, nem változott semmi a művészeti életben. Itt a nyilvánosság miatt a legszembetűnőbb az árulás. Egyéb szakmában a múlt rendszer kegyeltjei kussolva meghúzódtak zsíros fészkeikben és a háttérből gazdagon figyelik a lelkileg és szellemileg általuk kirabolt nemzet agóniáját. Bezzeg itt a "könnyűzenében" még most is van pofája kiállni a színpadra a "nyugati zenekarok" ódon másolatainak. Be tudta volna húzni egy közepes zenei "szakember" két (keleti-nyugati) táblázatból vonalzóval, hogy melyik kiről koppintotta az összemajmolt középszerű "életművét". Az Üvegpest hangzás rettenetes fejtörés volt a kultúrrendőröknek. Még a kezdeti Jazz- Rock feldolgozásaik sem hasonlatosak semmihez, bár vért pisáltak, hogy melyik ócska zenei kategóriába sorolják őket, mikor a dossziéikat örökre felteszik a polcra. A hatvanas évek "kimittud" győztesei most a "megasztárokat" zsűrizik és az összes kölykük és rokonuk "szemlátomást tehetséges".
Kimaradt egy zenész generáció a Magyar zene történelméből. Intézményrendszer híján a privatizációs (lopkodós) káoszban átugrottak a fejük felett. Itt kell feltennünk a kérdést: hány "Üvegpest" lehetett akkoriban ? Kik a felelősök ezért az egzisztenciális holokausztért? Mi lesz egy olyan országban, ahol hiányzik egy emberöltőnyi zene és kultúra? Az óvodából megy egyetemre a gyerek?
Az Üvegpest zenekar befejezetlen zenei "hőstettei" három nagy korszakot ölelnek fel. 1986-1987. között az Üvegpest Jazz- Rock trió, még 1987-1988. között az Üvegpest zenekar, majd 1989-1990. között egy szóló elképzelést ölel fel. Koncertekről, történetekről, a felvételek körülményeiről, egyéb tudnivalókról érdemes és kell is a videók(képmagnó), a történet és a politika tükrében tájékozódni. Nem lehet teljes értékű képet kapni csupán a zenék alapján mindarról, ami az Üvegpest, bár lesz majd, akit így is magával ragad a világmegváltás teljesen gyakorlatlan zenébe öntött, őszinte amatőr hevülete. A zenekar több "gennyes rekordot"(gines) is magáénak tud. Itt hallható az utolsó magyar politikailag betiltott (mind a mai napig) zeneszám, csak úgy, mint az a nóta, ami a vasfüggöny mögül kijutva bejárta az egész világot, és mint ilyen, a legtöbb rádió lejátszotta a világon. Az első budapesti zenekar volt, amely nem átallott először vidéken koncertezni, lemezt készíteni, és nem nyalt be a "hangadó budapesti belvárosi értelmiségnek", hanem a saját protekciómentes zenei útját járta. Addig arra nem volt példa, hogy valaki ilyen nyilvánvalóan őszintén "megvesse " a karriert és a megélhetési zenélést, és felülemelkedjen a saját "sztárságán".
Nem alaptalanul gondolta mindenki akkoriban, hogy ez az egy szál levizelt gyufa gyújtja majd fel az egész erdőt! Az egész várost és mindent! Ha nem hallottál Üvegpestet, fogalmad sincs arról, milyen a forradalmi zene. Ma is sokan rajta vannak az "ügyön", hogy nehogy egy nincstelen fiatal generáció példát merítsen ebből a "zenekarosdiból", hisz itt meg lehet tanulni forradalmat csinálni.
